Négyesünk élete összetartozik.
Gyökereink egymásba fonódva, egymást tartva.
Már csak mi szegélyezzük azt az utat, amin királyok lovagoltak anno a híres Kék vár felé.
Már csak emlék, ha emlékeznének az emberek erre a dicső múltra.
De csak mi vagyunk e régmúlt tanui.
Szavunkat, sóhajunkat emberek már rég nem értik.
Azért néha megállnak, mintha valami érzés megérintené őket...
Majd elmúlik a varázs, képeket készítenek, aztán elsétálnak házaik felé.
(a kép: Black and White pictures oldal)
Gyökereink egymásba fonódva, egymást tartva.
Már csak mi szegélyezzük azt az utat, amin királyok lovagoltak anno a híres Kék vár felé.
Már csak emlék, ha emlékeznének az emberek erre a dicső múltra.
De csak mi vagyunk e régmúlt tanui.
Szavunkat, sóhajunkat emberek már rég nem értik.
Azért néha megállnak, mintha valami érzés megérintené őket...
Majd elmúlik a varázs, képeket készítenek, aztán elsétálnak házaik felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése