Kivétel

Kilógni a sorból,
Az az érdekes.

Mást látni,
Mást gondolni,
Abban van játék,
Abban van izgalom!

Mesék...

Mesék tengere.
Minden csepp egy történet.
Mennyi tanulság, igazság,
Mennyi álom!
Újak és már ismertek.
Évezredek óta csak gyűlnek.

Tengerek meséje.
Hosszú és végtelen.
Hajója elvisz a legmesszibb öblébe
Szigetére, partjaihoz.
Mesél csak mesél a hullámverés.

Napfény leszek

Tajték helyet napfény lennék.
Mely része e tűznek,
Melegít.
Világosságot visz,
Ahova eljut.
Meglát mindent.
Mégis néma marad...

Egyetlen fénysugár

(a kép: Vu Dung)

Elringatsz

Mintha ringatnál
De nem
csak álomszerű

Elvarázsolsz
Mégis
Minden valóságos

Veled az vagyok
Pedig
Eddig sem voltam más

Őrült világ
De Melletted
Minden nyugodt és teljes

(a kép: I Love Love oldalról)

Új idők, jó idők

Pont amikor úgy döntöttem,
Elfelejtem,
Szembe jött velem!

Pont amikor azt kértem,
Hagyjanak békén az emlékek,
Megállt előttem!

Te bolond sors!
Bolonddá teszel engem is.

De legyen!
Játsszunk!
Könnyedén,
Szeretettel!

Csodás időszámítás!

Nem szeretsz

De tévedtem.
Velem vagy
Megnevettetsz
Beszélgetsz
Titkokat osztasz meg
Engem ölelsz...

Hittem, nem szeretsz...

Ideje megszoknom jeleidet.

Minden egyszerű, de...

Semmi sem olyan egyszerű, mint aminek hangzik!
Mert a legtöbben szinte mindent agyon bonyolítunk.
Az aggályainkkal, a félelmeinkkel, mindenféle félelmekkel...

(a kép: Michelle Mckinney Artist)

Fényt szeretnék

A Napot akartam elhozni Neked
A Napot, hogy
Melegedj,
Sütkérezz,
Megint élj,
Vidám légy!

Az éjszakában fényt akartam adni
Az éjszakában is, hogy
Láss,
Higgy,
Érezz,
Örömöd legyen!

Csak fényt!
Semmi mást...

Most megyek...
A fényt itt hagyom
Legyen veled, míg
A sajátod újra megleled!

Találjon meg!

(Cs. Katalinnak szeretettel)

Még történhet Veled csoda!
De nem tudom helyetted
Lelked kitárni
Szíved kinyitni
Lebegve járni

A bánat földhöz szegez
Még
Friss az emlék
Búval teli

Édes boldogság fájdalma van Veled
De jön a tavasz
Itt lesz a nyár is
Az ősz is gyönyörű!

Hagyd!
Hadd lepjen meg Téged is!

(a kép: Juan Carlos Macchi)

Pillanatkép

Titokzatosságod játékba hív
Hagyom!

Mosolyod mögött ott a fal
Talány!

Mondataid rejtelmesek
Legyen!

Ismerős Idegen
Még
Nyitott könyv olvasatlan

(a kép: Christian Schloe)

Tárgyak - emberek

Kezed nyomán készült.
Fontos volt szépsége, pontossága
Célod volt vele az anyagiakon túl,
Örömét lelje benne, kihez végleg eljut

Benne rezgésed
A gondosságodé
A szívedé
A tudásodé

Most hozzám tartozik,
Ahogy régebben hozzád.
Most az én rezgésemet hordja
Az örömömét
Az elismerésemét
Az szívemét

(Veretes doboz)

Dimenziók

Sokáig nem tudtam elképzelni, hogyan lehetséges a mi 3dimenziónkban további dimenzióknak léteznie?
Aztán egyszer csak beugrott!!!
Utazol egy repülőn - első 3D
Olvasol egy könyvet - második 3D
Közben vetítenek egy filmet - a harmadik 3D
Az előtted levő sorban egy történetet mesél valaki a társának - negyedik 3D
Ugye, hogy lehetséges?

(Rubik)

A jó és a félelem

"Mért van az, hogy a rosszra bőven jut szavunk, a jóra: alig?"
(Fodor Ákos)

Mert a jó, az jó! Azt nem kell álcázni.
A rossz dolgokat a félelem szüli, és a félelmeket álcázza.
Tehát van a "jó" és a "félelem".
Így a "rosszakra" is csak egy szó jut.

Amint

Amint rátalálsz
A bizalom újra
A szeretet újra
Teljes.

(a kép: San Morgan Lee oldalról)

Sétálok

Sétálok jókedvvel...

Megkaptam Tőled
A madarak szárnyalását
A virágok pompáját
Az ősz változatosságát
Az erő biztonságát
Az Idő végtelenségét.

Sétálok örömmel...

Messze telik életed...
Majd minden nap
Repül hozzád Kékmadaram

Életem van.
Szerelmem van...

Boldogan sétálok
Sétálok boldogan...

(a kép: Imagina oldalról)

Fényjáték

Hol árnyék,
Hol lila.

Hol elvakít,
Hol kontúroz.

Mozog, rezeg
Színt vált árnyék.

Árnyék - szín
Játék - árnyék
Szín - játék

(a kép: Beatrix Orosz oldaláról)

Titkok

Szeretnétek tudni a Titkot
Mi a világotok ripsz-ropsz megváltoztatja,
Megjavítja.
Kell egy titok!
Kell valamilyen
Titok!

Másét
Hiába akarnátok,
Számotokra mit sem ér!

Titkot kell találnotok!
A magatokét!

Még egyszer

Még egyszer Szeretni
Ahogy kell
Mélyen és végtelenül
Tisztán és egyszerűen

Csak hagyni
Hadd legyen

Még
Egyszer
Szeretni,
Szerelemmel szeretni!

Csak

Szeretni...
Még egyszer
Örökre!

(a kép: Helen Bereg)

Remény

Mint a napsütötte felhőcsík
Úgy dereng át a bizakodás szívemben.

Az ígéret, hogy újra köszönt a Nyár,
Biztat a Sors, találkozunk.

A hó, puha örökkévalóság,
Ahogyan állandó a hit az Időben.

(a kép: Beatrix Orosz oldaláról)

Mint...

Szerelmünk gyönyörű!
Olyan csodás, mint lelkünk!

(a kép: Alice Vegrova)

Kívánok

Könnyed sóhajt
Sok mosolyt
Örömöt
Csöpp fájdalmat
Bűvös éjszakát
Puha csöndet

(a kép: Gerard Daran)

Hova, merre?

Elég hamar felépült a ház.
De a vakolás, a kert, lassan...
Autó a kertben...
Ház előtt szomorkodik egy spániel...

~~~~

Kell egy ház
Kell a kert
Kell "minden"!
A kézzelfogható
Tökéletesség!

Egy pillanatra meg is van!
De aztán szembetűnik a fotel,
Le kell már cserélni,
Nem árt újra festetni,
Nagyobb szekrény is kell,
Modernebb TV.

"A szomszédban az a kandalló!
Mesés!
Olyat akarok én is!"

Láttam az asszonyt
Egyedül
Szomszéddal beszélni.
Fiatal, de koravén...
Mosolya nincs, szürke.

Hogyan indult?
Boldogan?
Mintával, álommal?
Milyen legyen a férj,
Milyen legyen a család,
Milyen a ház,
A kert,
A kutya?

Mit akar elérni?
Hova tart?

Ő hova lett?

Nem hiányzol

(K.A.T.)

Nem hiányzol
Csak
Csak üres a ház jelenléted nélkül,
Színtelen a csönd mosolyod nélkül,
Fáradt a napsugár járásod nélkül.

Nem hiányzol
Csak
Csak Veled nevetnék,
Veled örülnék
Mosolyodnak,
Örömödnek.

Csak
Örülnék.
De nem hiányzol...
Miért is hiányoznál?
Boldog vagyok!
Így is boldog vagyok!

Mégis...
Veled játszani
Az élet játékát
A legcsodálatosabb!

(a kép: Bohemiart)

Ajándék

(Annamarinak szeretettel)

Lilában ébred a hajnal.
Ciklámen virágzik szobád ablakában.
Vadibolya köszönt a kerítés tövében.
Levendula illatát hozza feléd a szél.
Lila akác súrolja arcod a lugason átmenvén.
Ajándék ez a nap!
A Lilák tengerében....

Éhség

Éhes vagy!
Nagyon éhes
A szeretetre.
Még és még!!! Hisz
Éhen akarsz veszni!

Amint jól laktál,
Megint éhes vagy!
Újból éhség gyötör.
De ez már más!
Ez a szeretni vágyás éhsége!

Szeretni vágysz
Valakit
Tiszta szívből igazán
Nagyon Szeretni!

Emésztő tűz

Vigyázz!
Ne emésszen el!
Még találkoznunk kell!
Szeretnünk kell
Egymást, hogy érezzük,
Mekkora a szerelmünk!

Ne emésszen el!
Ne hagyd!
Élj!
Éljen benned
Éltető lánggal
A szerelem!

(a kép: haerdekel.hu)

Hófehér

Bőre, mint a frissen esett hó,
Ajka, mint a vér,
Haja, mint a fekete holló szárnya.
A legtisztább lelkű,
A legártatlanabb szívű leány.

Az erdő, mint mindig, most is legkedvesebb barátja.
Fáival, virágaival, madaraival pillangóival, állataival.

De miután meglátta a vadász szemében a borzalmat,
Azóta menekül és retteg!

Azóta az erdő halk kedves nesze, félelmetes suttogás.
A barátságos bagoly, ragadozó szárnyas.
A könnyű léptű őz, vérszomjas állat.
A legkisebb fűszál is szörny...

A lány lelke már nem ártatlan, félelem költözött belé...

Új Év

Hány könyv írásába kezdtem eddig bele!
Mindegyik végtelennek és a legszebben indult.
Aztán csak egy novella,
Vagy befejezetlen mű lett belőle...

Hol már a bekezdésnél elakadtam
Vagy csak a vázlat maradt meg
Előfordult, hogy a cselekmény döcögött
Néha a történet nem volt eredeti
Vagy a monológnál fáradtam bele
Volt, hogy a papír fogyott el
Volt, hogy a tinta fogyott ki...

Most egy újba kezdenék
Megint!
Sok minden együtt van hozzá,
Csak a megfelelő pillanatra vár,
Hogy belefogjak
Életem legnagyszerűbb regényébe!