Írisz

Kecses virág-balerinák....

(a kép: Емпирес Арт)

Kezdődik

Felhasad a páncélzat.
Életre kel szíve.
Szirma feslik,
Kibomlik.
Bimbónak már nyoma sincs.
Illatát ontja,
Kitárulkozik.

Belefeledkezni
Szépséges látványába,
Édes illatába,
Selymes szirmaiba...

Újra és újra és újra...

Felhasad a páncélzat.
Életre kel szíve....

A Világ

Benned a Világ!
és
A Világ világossága!

Világod fénye,
Lelked világossága.
A Világ Világa.

Éld meg!
Éld át!

(a kép: Faerie Magazine oldalról)

Találkozó

Megrohan a szél
Ideérve lassul, szellőnek érzem.
Hajam kavarja, ruhám lebbenti.
Marasztal...

Hullámokat, habot vet a víz
Annyira igyekszik hozni a hírt.
Lábam körül csapdos,
Hűsít, simogat,
Fogva tart...

A fényed megelőzi jöttödét,
Elvarázsol.
Melegséged körbeölel,
Lelassít...

Nem kell félned Nap!
Megvárlak....!

(a kép: Berussa oldalról)

Szólt a Fény

Színekben gondolkodom...
Csak színekben!
Milliónyi színben!
És csak is szép színeim vannak, ha nektek nem is tetszik mind!
Ugyan a hangulatomtól függ a kép, de csak csodás lehet!
Én már csak tudom, évmilliók óta szórom szét sugaraim...
Tapasztaltam is egyet s mást...
Tehát ti ne aggódjatok, csak élvezzétek a látványt!

(a kép: Budapest2014 oldalról)

Valahol

Titok - Istenség
Finomság - Talány
Rejtelem - Élet
Fény - Valóság
Árnyék - Kétség
Egyedül - a Minden
Végtelen - Szépség

(a kép: Imagina oldalról)

Időtlenül

A mozdulat örök.
Sziklán a Nap nyoma vet
Mintát szívemnek.

(a kép: Nandor Lang's photo blog)

Sárkányaim

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik."
- /Salvador Dalí/

Az egyik féltő,
A másik kíváncsi,
A harmadik merengő,
A negyedik elemző,
Az ötödig vidámság hordozója.

Hiszek bennük.
Védenek, ha bántanál...
Minden mozdulatodat figyelik,
szavadat hallják, ha sértenél...

Védik,
Lelkemet,
Szívemet,
Emlékeimet,
Reményeimet.

Tűzükkel adnak életet
Lelkemnek,
Szívemnek,
Álmaimnak,
Terveimnek.

Vigyázzák,
Ne szórjam szét,
Ne eresszem el
Kincseimet.

Szabad vagyok velük,
Nekem csak élni kell!

Szavak

(Juditom, születésnapodra szeretettel)

Örök kék
Kék fény
Fény-világ
Világ-ábrán
Ábránd valóság
Valóság fénye
Fénye szemednek
Szemednek tükrében
Tükrében lelked
Lelked őszintesége
Őszintesége, tisztasága
Tisztasága kékségnek
Kékségnek derengése
Derengése szívednek
Szívednek élte örök

(a kép: Nature, Love and Art oldalról)

Üres vászon

"Minden nap egy üres vászon. .."

De az a vászon olyan tiszta legyen, mint egy gyermek lelke!
És oly fehér, mint a hó!
Mert máskülönben a legszebb szín is más fényt kap, más árnyalatot.
Az ecsetvonás, a vonalak sem egyenesek futhatnak majd, valami megtöri őket hol itt, hol ott....

A Hegy és a Felhők

A Hegy megkérte a Felhőket, simogassák meg helyette szerelmét, a Holdat.
Megtették, hisz arra járnak szinte minden nap...
Könnyeket is adnak a Hegynek, ha sírni szeretne.
Télen eső helyett hóval lepik meg, ne búslakodjon annyit, öltözzön fehérbe.
Magára hagyják néha, átadva helyüket a Napnak.
Szikráztassa a hócsúcsot, vagy melegítse a szürke sziklákat.

(a kép: ~ Rosie's Dreams are Made of This ~ fényképe)

Míg szíved van

Addig szerethetsz,
Addig nevethetsz,
Addig kérhetsz,
Míg szíved van.

Addig tudsz bízni,
Addig tudsz hinni,
Addig lehetsz gyermek.
Míg lelked van.

Addig tudsz érezni,
Addig lehetsz boldog,
Aggig süt rád a fény,
Míg él szíved, lelked.

Mert ha már nem él szíved, lelked,
Minek élned?

(a kép: Musetouch Visual Arts Magazine fényképe)

Csak türelem

Virággal kopogtass szívemen!
Minden nap
Virággal
Szívemen.

Egyszer kitárul az ajtó.
Ki kell tárulnia
Egyszer
A kapunak.

Vendégségbe hívlak akkor.
Vendég lehetsz
Akkor
Nálam.

Vendég, hogy megismerjelek.
Ismerős, barát lehess.
Barát, kiben bízhatok.
S talán még Szerelmem is,
Nem tudhatod.

Még van szíved kérni

Amikor már csak annyi erőd maradt, hogy kérj, akármitől, akárkitől, mert te nem vagy képes megszerezni már, hisz erőd sem maradt, csak kérni....
De van szíved kérni, mert még szíved az van!

Elcsépelt, de igaz

Mindig boldognak szeretnélek tudni!
Akkor is, amikor
Velem vagy,
Amikor távol tőlem,
Amikor olvasol,
Utazol,
Alszol,
Dolgozol,
Sportolsz,
Fürdesz,
Reggelit, ebédet készítesz, eszel...
Csak boldognak tudjalak.

Oly nagy kívánság ez?

(a kép: Hideyuki Katagiri)

Elefánt

A fülei nélkül is felismerjük az elefántot.
De úgy mégis kedvesebb, ha ott lobog a feje két oldalán, és érzelmeit is mutatja, nem csak a legyeket hajtja, vagy a meleg miatt akkora.

Út hozzád

Már csak egy hét...
Már csak egy nap...
Holnap korán kelek, készülődöm, utazom...
Időm nincs másra, mint, hogy aludjak,
Majd felkeljek,
Elkészüljek az indulásra,
Utazzam hozzád.
Időben kell ott lennem,
Mert a vonat is időben indul, érkezik.

Másra nincs időm,
Csak, hogy Rád gondoljak.

Áldozat

Csak ennyi lenne?
Mi egy életből maradt?
És meddig élet?
Ameddig piros?

Egy csepp egy életből...
Szívem szakad e cseppért...

Istenségnek egy élet,
Nekem csak egy csepp...

(a kép: Unofficial Enigma poisonous heart)

Gyertya fénye

Nem is hinnéd!!
Pedig csak egy kis Fény!
S hány helyről tükröződik vissza!!!

(a kép: Sam Morgan Lee oldaláról)

Mégis... mégis

Elbűvölt nevetésed.
Mégis elmentem.

Elvarázsolt mosolyod.
Mégis kerüllek.

Megigézett hangod.
Mégis elengedtelek.

Szavam elakadt érintésedtől.
Mégis más utakon járok.

Elvesznék teljesen,
Ha hagynám, velem légy.
Elveszni benned,
Erre még nem állok kész!
Mégis nagyon szeretnék
Elveszni,
Élni benned!!!

(a kép: * Colour Of L o v e oldalról)

Választás

Miért ezt választod?
Miért szebb?
Miért kedvesebb?
És ha nincs illata?
Mivel hódított meg?
Holnap is ezt választanád?
Egymagában is olyan szép lesz, mint így a társai közt?
Illik-e majd szobádba?
Vagy inkább viseled, míg el nem szárad?
S megint választasz?

(a kép: * Colour Of L o v e oldalról)

Még nem ismersz

Nem tudod, ki vagyok.
Még nem láttál igazán.
Inkognitó a sok kép rólam.
Bár mindet láttad már.
De amint találkozunk személyesen,
Kilépek az ismeretlenből,
Megismerhetsz egészem...

Készülj!
Meglepetés lesz!

(a kép: ANGEL oldalról)

Hiánycikk a szeretet

Pedig nagy a kínálat!
A piac zsúfolásig!
Rengeteg ember, egyedül, ismeretlenül keringenek az asztalok körül...
Még aki kínál, az is keres, de nagyon!
Színes, csiricsáré szeretetnek "festett" áruk tömkelege a pultokon.
Az árak elképesztőek! Követelések, kívánságlisták, összegek, kifogások, ... félelem szülte feltételek.
A "szakértők" megmosolyogják, de inkább szomorúak...
Néhányan a füledbe súgják, fogadd el, ennél jobbat úgy sem kapsz.
Sok tapasztalatlan, tudattalan elhiszi, ami harsány, az az igazi.
Más a bánatát kiáltja ki, bízva mások sajnálkozásában...
Mégis...
Mégis hiánycikk a szeretet, a szerelem!

S amikor a kereső már elfáradt, hitevesztetten leül a piactól távol, egy nyugodt utcában,
S kezd elcsendesedni benne a moraj..
Észreveszi a csendes társaságot, mely beszélgetve élvezi e napszakot.

Figyelme egyre jobban rájuk irányul.
Tetszik neki, a kedves, vidám, barátságos társalgás.
Kapni szeretne szeretetet, ezért jött ma erre... - de ezt már el is felejtette, ahogy őket hallgatja.
Hozzájuk lép, meglepődnek...
Szabadkozik, kicsit zavartan mosolyog..
Helyet adnak, leül...
Elmondja nekik, miért jött a vásárba...
De itt talál valamit, amit keres. Ez olyan, ahhoz hasonlít a legjobban...

(a kép: Ashlynn Bhrgv)

Kalapban

Hidd azt, hogy elvonultam!
Hidd azt, látszólag nem érdekel semmi és senki!
Hidd azt, teljesen leköt a végtelen óceán!
Hidd azt, megbántottál! Nagyon megbántottál!

Pedig mosolygok, sőt nevetek!
De halkan, meg ne halld!
Mosolygok a helyzetünkön, kettőnkön.
Még meddig?
Mi értelme?
Minek játszunk?
Hova tartunk?
Te mást szeretnél, én is!
Mást gondolsz, én is!
Más a fontos Neked, nekem is!
Akkor miért is ez az egész?

Már nem kérdezem
Soha
Nem hívlak többé.

Átveszem a hely nyugalmát.
Elbúcsúzom tőle.
Elmegyek.
Vége.
Végre.

Rózsa Hercenő

Rózsák országában
Rózsa illat ébreszt minden reggel.
Szirmai színezik fürdővizem.
Az erkélyemre vörös rózsák hajolnak be.
A vadrózsa öt szirmú virága díszíti párnám, takaróm.
Ruháim aranyhímzései is rózsákat mintáznak.
Ékszereim ékei is e szép virágok!
Kék, lila, sárga, rózsaszín, fehér, halovány, dupla, ....
Minden mi körül vesz e csodáról szól, e virágok ihlették.
Mégis...
Mégis kedvenc virágom a
Százszorszép.

Egy csepp

(Születésnapra...)

Tehát így nézek ki...

"Egy csepp a tengerből."

Visszatükrözöm tükrötöket.
Külön, mégsem különbözőn...
Elszakadva, mégsem egyedül.

"Cseppben a tenger."

Bennem van minden, a Minden.
Az idő is végtelen, mindegy,
Mikor veletek, közöttetek.

Igazgyöngyeink

"Sok a kagyló, de ritka, amelyikben gyöngy is van......."
(Mag Daléna)

Szerintem minden kagylóban van gyöngy, igazgyöngy.
Én eddig mindig találtam, ha érdekelt valaki. Csak jól körül kell nézni a "kagylóban", az ember lelkében, szívében.
Mert ott van, csak nagyon-nagyon eldugva, és még apró is...
Legtöbbször a tulajdonos sincs tisztában azzal, micsoda kincs birtokosa.
Mert bármilyen kicsi az az igazgyöngy, mégis csak igazgyöngy...

A kagylóban a GYÖNGY kialakulása egy homokszem miatt történik.
Ha viszont a gyöngy kialakulásából indulunk ki, vagyis akik az őket ért sérelemből jót, sőt szépséget hoznak ki magukból, magukban, akkor tényleg nem minden emberben van igazgyöngy....
Homokszem bekerülése nélkül pedig egyáltalán nem találhatunk!

Minden egy vonalba

Sínhez igazítva
Egy vonalba
Halad minden
Hozzá rendeződve.

Elgörbülhet
Akadályok lehetnek rajta
Virágos rétek nyílnak mellette
Kiszáradt fák kísérik
Vándorok keresztezik
Társ szegődik melléd

De mindig a célba tart.