Mákszemnyi gyöngyszemek
2014. május 6., kedd
Mint egy virág
Egyenesen állok
Fejem lehajtva,
Szinte alszom...
Várom
A jelet,
A fényt.
Hogy karjaimat lassan kitárva felnézzek rá,
Beszívjam illatát,
Megérezzem erejét,
Átmelegítse szívem, lelkem,
Arcomon lássék a tündöklés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése