2014. december 31., szerda
2014. december 30., kedd
2014. december 29., hétfő
2014. december 28., vasárnap
2014. december 27., szombat
2014. december 26., péntek
2014. december 25., csütörtök
Karácsonykor bármit lehet, még szeretni is!
2014. december 24., szerda
2014. december 23., kedd
Távol s közel
Míg érzem fényét,
Mennem kell,
Tovább és tovább
Messzire.
Elfelejteni az érzést.
El kell felejtenem!
Eltemetnem,
Amennyire csak lehet!
De minél távolabb vagyok,
Annál nehezebb,
Egyre fájóbb.
Állni is alig bírok már...
Meg kell fordulnom,
Tudomásul vennem,
Jelen kell lennie életemben.
Ugyan semmi értelme,
Mégis így nyugszom meg.
Hagyom, hogy
Legyen
Mélyen
Sejtjeimben
Jelen örökre.
Mennem kell,
Tovább és tovább
Messzire.
Elfelejteni az érzést.
El kell felejtenem!
Eltemetnem,
Amennyire csak lehet!
De minél távolabb vagyok,
Annál nehezebb,
Egyre fájóbb.
Állni is alig bírok már...
Meg kell fordulnom,
Tudomásul vennem,
Jelen kell lennie életemben.
Ugyan semmi értelme,
Mégis így nyugszom meg.
Hagyom, hogy
Legyen
Mélyen
Sejtjeimben
Jelen örökre.
2014. december 22., hétfő
Talán elég lesz
Tán elég lesz, bevárni a hajnalt.
Tán elég lesz, egy forró ital.
Tán elég lesz, Rád gondolnom,
S érzed majd
Talán
Megint.
Tán elég lesz, hogy velünk van kicsit a nyár.
Tán elég lesz újra, újra egy érintés.
Tán elég lesz pár meghitt szó,
Együtt tart
Talán
Megint.
Több kell!
Sokkal több!
ÉREZZÜNK!!
Hogy elakadjon a szavunk!
Hogy megakadjon a Világ!
Égjen a Nap tüze szívünkben!
Tomboljon tenger ereinkben!
Végre igazán éljünk!
Igazán szeressünk!
Tán elég lesz, egy forró ital.
Tán elég lesz, Rád gondolnom,
S érzed majd
Talán
Megint.
Tán elég lesz, hogy velünk van kicsit a nyár.
Tán elég lesz újra, újra egy érintés.
Tán elég lesz pár meghitt szó,
Együtt tart
Talán
Megint.
Több kell!
Sokkal több!
ÉREZZÜNK!!
Hogy elakadjon a szavunk!
Hogy megakadjon a Világ!
Égjen a Nap tüze szívünkben!
Tomboljon tenger ereinkben!
Végre igazán éljünk!
Igazán szeressünk!
Erkélyek
A DZSUNGEL
Lépni sem lehet.
Korláton belül, kívül,
A falon végig virágok sokasága.
Minél érdekesebb, zöldebb.
Kicsi-nagy, mindegy, csak legyen!
AZ ÜRES
Nincs semmi.
Ne lássa senki, mi van, mi nincs!
Használatát sem.
Csak van...
A LOMTÁR
"Valamikor még valamire jó lesz."
Bent már nincs számukra hely.
Bentről nem sok látszik a halomból, csak az utcáról.
A HASZNOS
Szárad a ruha, szellőzik az ágynemű...
Bicikli felfüggesztve.
A fenyőfa Karácsony előtt.
A bútorok a festés alatt.
A DÍSZES
Csinosítva csempével, vagy képpel, esetleg pár cserepes virággal
Akad asztal is és két szék párnákkal,
Napernyővel...
Netán trófea is a falán.
A BEÉPÍTETT
Mert kell a hely, kicsi a lakhely.
Mert a szomszédé is ilyen.
Mert így többet ér a lakás.
A FESTETT
Színei miatt egyből felfigyelsz a százból.
A REJTETT
Hálóval, vászonnal, náddal takarva a rács.
Repkénnyel futtatott.
****
A LEGHÍRESEBB
Júlia erkélye
Bátrak találkozóhelye.
A szerelmeseké.
Lépni sem lehet.
Korláton belül, kívül,
A falon végig virágok sokasága.
Minél érdekesebb, zöldebb.
Kicsi-nagy, mindegy, csak legyen!
AZ ÜRES
Nincs semmi.
Ne lássa senki, mi van, mi nincs!
Használatát sem.
Csak van...
A LOMTÁR
"Valamikor még valamire jó lesz."
Bent már nincs számukra hely.
Bentről nem sok látszik a halomból, csak az utcáról.
A HASZNOS
Szárad a ruha, szellőzik az ágynemű...
Bicikli felfüggesztve.
A fenyőfa Karácsony előtt.
A bútorok a festés alatt.
A DÍSZES
Csinosítva csempével, vagy képpel, esetleg pár cserepes virággal
Akad asztal is és két szék párnákkal,
Napernyővel...
Netán trófea is a falán.
A BEÉPÍTETT
Mert kell a hely, kicsi a lakhely.
Mert a szomszédé is ilyen.
Mert így többet ér a lakás.
A FESTETT
Színei miatt egyből felfigyelsz a százból.
A REJTETT
Hálóval, vászonnal, náddal takarva a rács.
Repkénnyel futtatott.
****
A LEGHÍRESEBB
Júlia erkélye
Bátrak találkozóhelye.
A szerelmeseké.
2014. december 21., vasárnap
2014. december 20., szombat
Trója - "Szép" Heléna
Trója bevétele után Menelaosz spártai király visszafogadta feleségét, Szép Helénát.
Legalábbis ezt a történetet találta Richard Srauss (az operaszerző), amikor történetet keresett következő operájához.
Strauss sem igazán értette, hogyan lehetséges ez, ezért próbálta a gondolatmenetében megmagyarázni valamiféle férji-szerelemmel...
Nekem viszont szöget ütött a fejembe a visszafogadás ténye.
Mi van akkor, ha az egész egy csel volt, hogy ok legyen Trója megtámadására, amiért visszautasította a csatlakozást a szövetséghez. A görög városállamok szövetségéhez. Ez sértés volt, vagy annak vette Agamemnon.
Miért nem lépett szövetségre Trója? Mert bevehetetlen volt. Így nem kellett számára szövetséges falai megvédésére.
"Szép" Helénát felcsempészték a trójaiak hajójára. Valószínű, hogy az úton derült ki, potyautas van a fedélzeten.
Miért nem fordultak vissza?
Mert akkor túszul esnek a trójai hercegek, és akkor Trójának vége...
Tehát csak egyet tehettek, minél előbb haza érni, és rögtön a harcra készülni.
Persze nagyon vigyáztak Helénára, talán mint túszra, még érhet valamit. (Helena, aki talán nem is volt szép!)
Persze a görögök tudták, csalárdság az egész, mégis a "csábítók" miatt mentek a csatába, egy királynő "elcsábítása" a legjobb ürügy a harcra!
És mivel tudták, Heléna nem hagyta el férjét, a spártai király zokszó nélkül visszafogadta.
Legalábbis ezt a történetet találta Richard Srauss (az operaszerző), amikor történetet keresett következő operájához.
Strauss sem igazán értette, hogyan lehetséges ez, ezért próbálta a gondolatmenetében megmagyarázni valamiféle férji-szerelemmel...
Nekem viszont szöget ütött a fejembe a visszafogadás ténye.
Mi van akkor, ha az egész egy csel volt, hogy ok legyen Trója megtámadására, amiért visszautasította a csatlakozást a szövetséghez. A görög városállamok szövetségéhez. Ez sértés volt, vagy annak vette Agamemnon.
Miért nem lépett szövetségre Trója? Mert bevehetetlen volt. Így nem kellett számára szövetséges falai megvédésére.
"Szép" Helénát felcsempészték a trójaiak hajójára. Valószínű, hogy az úton derült ki, potyautas van a fedélzeten.
Miért nem fordultak vissza?
Mert akkor túszul esnek a trójai hercegek, és akkor Trójának vége...
Tehát csak egyet tehettek, minél előbb haza érni, és rögtön a harcra készülni.
Persze nagyon vigyáztak Helénára, talán mint túszra, még érhet valamit. (Helena, aki talán nem is volt szép!)
Persze a görögök tudták, csalárdság az egész, mégis a "csábítók" miatt mentek a csatába, egy királynő "elcsábítása" a legjobb ürügy a harcra!
És mivel tudták, Heléna nem hagyta el férjét, a spártai király zokszó nélkül visszafogadta.
Mozaik
Megint elhagytad...
Szedegetem utánad.
Még egy darab mozaik...
Mintha nem kellene, úgy
Hagyod elszóródni.
Már alakul a kép,
Összeillenek a darabok.
Megállsz egyszer,
Odaadom,
Lásd, mit vesztettél!
Mindegyik fontos!
Rólad beszél, a sorsodról.
Minden darab Te vagy.
Fogadd vissza!
Hogy megint teljes légy!
Légy önmagad!
Szedegetem utánad.
Még egy darab mozaik...
Mintha nem kellene, úgy
Hagyod elszóródni.
Már alakul a kép,
Összeillenek a darabok.
Megállsz egyszer,
Odaadom,
Lásd, mit vesztettél!
Mindegyik fontos!
Rólad beszél, a sorsodról.
Minden darab Te vagy.
Fogadd vissza!
Hogy megint teljes légy!
Légy önmagad!
2014. december 14., vasárnap
2014. december 13., szombat
2014. december 11., csütörtök
Ideje van
Ideje van, hogy a Nap felragyogjon benned.
Ideje van, hogy fény árassza kincseid.
Ideje van, hogy végre lásd, hol az árnyék!
Ideje van, hogy helyesen értékeld magad.
Ideje van, hogy erőd színre lépjen.
Ideje van, hogy tiszta legyen, ki van melletted!
Ideje van, hogy végre élj!
Úgy ahogy szeretnél!
Ideje van, hogy könnyű legyél, akár a szél!
Ideje van, hogy fény árassza kincseid.
Ideje van, hogy végre lásd, hol az árnyék!
Ideje van, hogy helyesen értékeld magad.
Ideje van, hogy erőd színre lépjen.
Ideje van, hogy tiszta legyen, ki van melletted!
Ideje van, hogy végre élj!
Úgy ahogy szeretnél!
Ideje van, hogy könnyű legyél, akár a szél!
2014. december 9., kedd
Sorok, mondatok
Minden egyes sor más más érzelmeket hoz felszínre,
Felzaklat...
Más más képeket vetít elém,
Elvarázsol...
Újra és újra kell olvasnom,
Hogy újra és újra átélhessem,
Értelmezzem.
Megint és ismét,
Míg eláraszt,
Magával ragad.
Aztán már csak azért,
Hogy
Szétáradjon bennem
Teljesen
Feloldódjak benne.
(a kép: BERUSSA oldalról)
Felzaklat...
Más más képeket vetít elém,
Elvarázsol...
Újra és újra kell olvasnom,
Hogy újra és újra átélhessem,
Értelmezzem.
Megint és ismét,
Míg eláraszt,
Magával ragad.
Aztán már csak azért,
Hogy
Szétáradjon bennem
Teljesen
Feloldódjak benne.
(a kép: BERUSSA oldalról)
2014. december 8., hétfő
Utak, társak
Te is hullottál, mint mi
Valahonnan
"Véletlenül" akadtál erre az indára.
Haladunk, összekapcsolódunk...
Tovább hullunk,
De már együtt.
Ketten, hárman...
Vagy egy ágra, virágra, levélre, mohára,
Vagy a földre.
Szétdob minket az esés,
Új társakra találunk...
Egy részedet magammal viszem.
(a kép: BERUSSA oldalról)
Valahonnan
"Véletlenül" akadtál erre az indára.
Haladunk, összekapcsolódunk...
Tovább hullunk,
De már együtt.
Ketten, hárman...
Vagy egy ágra, virágra, levélre, mohára,
Vagy a földre.
Szétdob minket az esés,
Új társakra találunk...
Egy részedet magammal viszem.
(a kép: BERUSSA oldalról)
2014. december 7., vasárnap
Nem tudok mást
Nem tudok mást érezni,
Mint már annyiszor.
Ne tudok mást álmodni,
Mint amit már elképzeltem.
Nem tudok mást mutatni,
Mint ami belülről jön.
Nem tudok másként érinteni,
Mint ahogy lelkem vezet.
Nem tudok másként látni,
Mint ahogy a végtelen létezik.
Nem tudok mást mondani,
Üzenni,
Súgni,
Írni,
Csak ezt....
(a kép: Nagy Judit)
Mint már annyiszor.
Ne tudok mást álmodni,
Mint amit már elképzeltem.
Nem tudok mást mutatni,
Mint ami belülről jön.
Nem tudok másként érinteni,
Mint ahogy lelkem vezet.
Nem tudok másként látni,
Mint ahogy a végtelen létezik.
Nem tudok mást mondani,
Üzenni,
Súgni,
Írni,
Csak ezt....
(a kép: Nagy Judit)
2014. december 5., péntek
2014. december 4., csütörtök
2014. december 2., kedd
Buszon
Egymással szemben ülünk...
Két nő.
Kezünkben határidő napló és toll.
Már a végállomáson, indulás előtt kezdtük a jegyzetelést.
Ő azt írja, mit kell tennie ekkor-akkor,
Én verseket...
Tovább nézzük a tájat, már amit látunk belőle
Ablakon kinézve jönnek gondolataink...
Mikor eszünkbe jut valami,
Szétnyitjuk a füzetet, papírra vetjük szavainkat...
Ő tetteket, én érzelmeket.
Két nő.
Kezünkben határidő napló és toll.
Már a végállomáson, indulás előtt kezdtük a jegyzetelést.
Ő azt írja, mit kell tennie ekkor-akkor,
Én verseket...
Tovább nézzük a tájat, már amit látunk belőle
Ablakon kinézve jönnek gondolataink...
Mikor eszünkbe jut valami,
Szétnyitjuk a füzetet, papírra vetjük szavainkat...
Ő tetteket, én érzelmeket.
2014. november 30., vasárnap
Együtt Veled
Érzem gondolataidat.
Látom érzéseidet.
A sóhajodból is olvasok.
Szavaidból építkezem.
A Nap hol fent van, hol a Hold...
Az órák megálltak, Idő sincs...
Süket a telefon, lemerült....
Eszünk, alszunk...
Mellékes...
Kettőnk ideje telik,
Gyűlik
Érzéseink Szíve,
Örökkévalóságunk készül
Szóról szóra,
Ölelésből,
Csókból,
Érintésből.
Egyszer mennünk kell
Valamerre,
Külön...
A Sorsunk rendez.
Szerelmünk örök.
Látom érzéseidet.
A sóhajodból is olvasok.
Szavaidból építkezem.
A Nap hol fent van, hol a Hold...
Az órák megálltak, Idő sincs...
Süket a telefon, lemerült....
Eszünk, alszunk...
Mellékes...
Kettőnk ideje telik,
Gyűlik
Érzéseink Szíve,
Örökkévalóságunk készül
Szóról szóra,
Ölelésből,
Csókból,
Érintésből.
Egyszer mennünk kell
Valamerre,
Külön...
A Sorsunk rendez.
Szerelmünk örök.
2014. november 29., szombat
Előszó
Ábrándos valóság képekben.
Íme, most átnyújtom Neked.
Álmodj velem,
Képzeld el a hihetetlen!
Légy egy percre más,
Légy egy percre máshol!
Érezd, nem csak Te érzel úgy!
Érezd jól magad életedben!
Keserédes szavakban édes semmittevés.
Lehet számtalan idő, mégis olvasatlan.
Kivetült lényem csodákat hív meg...
Íme, most átnyújtom Neked.
Álmodj velem,
Képzeld el a hihetetlen!
Légy egy percre más,
Légy egy percre máshol!
Érezd, nem csak Te érzel úgy!
Érezd jól magad életedben!
Keserédes szavakban édes semmittevés.
Lehet számtalan idő, mégis olvasatlan.
Kivetült lényem csodákat hív meg...
2014. november 28., péntek
2014. november 27., csütörtök
2014. november 26., szerda
2014. november 25., kedd
2014. november 23., vasárnap
A Tó
Mélyebbre már nem látsz,
Ahhoz magasabban kell lenned.
Nyugodt idő is kell,
Na és napfény.
Figyelned kell!
Légy óvatos!
Nem riaszthatod el,
Nem korbácsolhatod fel!
Finom érintésedtől életre kél a felszín,
Megtörik a tükör.
Óvatosan belemerülsz,
Hogy a mélyét is érezd.
A mély érintéseit,
Áramlatait,
Melegét, hűvösét.
Tiszteleteddel meghódítod.
Szeretetedtől kitárul.
Befogad...
(a kép: 1.000.000 Pictures oldalról)
Ahhoz magasabban kell lenned.
Nyugodt idő is kell,
Na és napfény.
Figyelned kell!
Légy óvatos!
Nem riaszthatod el,
Nem korbácsolhatod fel!
Finom érintésedtől életre kél a felszín,
Megtörik a tükör.
Óvatosan belemerülsz,
Hogy a mélyét is érezd.
A mély érintéseit,
Áramlatait,
Melegét, hűvösét.
Tiszteleteddel meghódítod.
Szeretetedtől kitárul.
Befogad...
(a kép: 1.000.000 Pictures oldalról)
Élesztés
Élettelen fal
Omladozó vakolat
Rozsdás kertkapu
Beragadt ajtó
Fák, virágokban csak az élet...
Valamikor szép volt
Élet volt benne
Emberek álmodtak, sírtak, ettek, ittak...
Rég volt, nagyon rég...
Nincs nyoma már semminek
Mégis érezni valami rezgést,
Ott van a falakban,
A levegőben...
Egyre beljebb járok.
Keresek...
Keresem a kályhát.
Tüzet gyújtok,
Újra élesztem szívét...
Visszahozom a reményt,
A fényt!
Élnie kell!
Bírja még!
(Magyar kastély)
Omladozó vakolat
Rozsdás kertkapu
Beragadt ajtó
Fák, virágokban csak az élet...
Valamikor szép volt
Élet volt benne
Emberek álmodtak, sírtak, ettek, ittak...
Rég volt, nagyon rég...
Nincs nyoma már semminek
Mégis érezni valami rezgést,
Ott van a falakban,
A levegőben...
Egyre beljebb járok.
Keresek...
Keresem a kályhát.
Tüzet gyújtok,
Újra élesztem szívét...
Visszahozom a reményt,
A fényt!
Élnie kell!
Bírja még!
(Magyar kastély)
Megy a harc
Ki, Mikor, Hol, Mit?
A cél nem látszik.
Se értelme.
Csak valami elégtétel,
Harcállás védelme
Minden áron
Megy a harc
Föladni? Soha!
Ki tudja, mi lesz akkor?
Rádöbbenés a hiábavalóságára.
Elveszett idő...
Elveszett kincsek...
Semmi sem marad.
Csak a harc!
De az legalább van!
Illúzió, délibáb
Ez ad értelmet a létezésének,
A semminek.
A cél nem látszik.
Se értelme.
Csak valami elégtétel,
Harcállás védelme
Minden áron
Megy a harc
Föladni? Soha!
Ki tudja, mi lesz akkor?
Rádöbbenés a hiábavalóságára.
Elveszett idő...
Elveszett kincsek...
Semmi sem marad.
Csak a harc!
De az legalább van!
Illúzió, délibáb
Ez ad értelmet a létezésének,
A semminek.
Minden télen
Összehúzom magam,
Kabátba burkolózom.
Jön a tél
Dermeszt, fagyaszt...
Szívem izzik,
Egyre forróbb,
Válasza a hidegre.
- Szememben láthatnád...
Tavasszal engedem,
Keljen szárnya Főnixként,
Áradjon szét a világban.
- Mosolyomban láthatnád...
Talán megérzed, mint máskor.
Talán megint találkozunk...
Talán nem...
Talán már sosem...
De minden télen,
Minden tavasszal.
És aztán nyáron,
Majd ősszel,
És újra télen...
Boldogságom velem marad.
Kabátba burkolózom.
Jön a tél
Dermeszt, fagyaszt...
Szívem izzik,
Egyre forróbb,
Válasza a hidegre.
- Szememben láthatnád...
Tavasszal engedem,
Keljen szárnya Főnixként,
Áradjon szét a világban.
- Mosolyomban láthatnád...
Talán megérzed, mint máskor.
Talán megint találkozunk...
Talán nem...
Talán már sosem...
De minden télen,
Minden tavasszal.
És aztán nyáron,
Majd ősszel,
És újra télen...
Boldogságom velem marad.
2014. november 20., csütörtök
Álarcok
Ha önmagadat mutatod, akkor téged látlak.
Ha valamilyen jelmez, álarc mögé bújsz, akkor is sejtem, hogy ki vagy, hiszen egy idő után elárulja viselkedésed, hogy álarcot viselsz...
Lehet az a támadó, a vagány, a cinikus, a magabiztos, a flegma, a folyton mosolygó...
Elárulni nem fogom.... de máris másképpen beszélek hozzád.
Ha valamilyen jelmez, álarc mögé bújsz, akkor is sejtem, hogy ki vagy, hiszen egy idő után elárulja viselkedésed, hogy álarcot viselsz...
Lehet az a támadó, a vagány, a cinikus, a magabiztos, a flegma, a folyton mosolygó...
Elárulni nem fogom.... de máris másképpen beszélek hozzád.
2014. november 17., hétfő
2014. november 16., vasárnap
2014. november 15., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)