Hirtelen halál

Alkonyat izzik bennem,
Vörös lenyomat.

Hagytad, hogy elmenj,
Tévedésben élsz.

Síkká szelídült az érzés,
Leírt szavakká, képekké.

A tenger hullámokat vet.
Állandósult nyugalom.

Eljön...
Mélyről jövő lávaként lobog szíved, lelked.
A többi ismeretlen....

(a kép: Karok Bak art)