Minden télen

Összehúzom magam,
Kabátba burkolózom.
Jön a tél
Dermeszt, fagyaszt...

Szívem izzik,
Egyre forróbb,
Válasza a hidegre.
- Szememben láthatnád...

Tavasszal engedem,
Keljen szárnya Főnixként,
Áradjon szét a világban.
- Mosolyomban láthatnád...

Talán megérzed, mint máskor.
Talán megint találkozunk...
Talán nem...
Talán már sosem...

De minden télen,
Minden tavasszal.
És aztán nyáron,
Majd ősszel,
És újra télen...
Boldogságom velem marad.