Gréta

Ez az arc mindig lenyűgöz.
A tisztasága, nyíltsága,
Szabályos szabálytalansága,
Szabálytalan szabályossága.

Kis smink, egy gyűrű,
Hátrafésült haj...

A kezek keretezik az arcot.
- Nincs is jelentősége e képnek.
A századik lesz, vagy az ezredik...

Mélysége van.
Időtlenségét értelme adja.

(Greta Garbo)

Akkor miért?

Akinek ereje van a haraghoz, a dühhöz, a gyűlölethez, a bosszúhoz, annak sokszorta több energiája lenne a boldogsághoz, az örömhöz, a nevetéshez, a lelkesítéshez, a szeretethez, a segítéshez!

(a kép: Maple on fire - Francois Casanova)

Mindig ember

"Nem kívánom senkitől, hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől, hogy mindig ember legyen."
(Ady Endre)

Az az igazi csoda, ha valaki ember marad!
És az ilyen ember tud csodákat tenni.
Igaz csodákat!

(a kép: 300 című filmből)

Csillagvadász

Ha nem találod az égen a csillagokat, menj a fához, ott vannak!

(a kép: Witches Circle oldal)

Ami a legjobban kell

Éhezünk, fázunk,
Fájnak sebeink, szomjazunk.
Életünket nem éljük,
Vegetálunk.
Kilátástalan jelenünk, jövőnk.

De amire a legjobban éhezünk, azt a legkönnyebb megadni!
A szeretetet!

Behatárolva

Semmi nem korlátozhatja lélegzésed,
Belső növekedésed,
Virágzásod,
Sóhajaid, fájdalmaid,
Gondolataid.

Tered van,
Formált e tér.
Teljes életet élsz mégis.
Hisz a forma nem befolyásolja lelkedet!

(a kép: West garden - Tom Stuart-Smith)

Merre jártál?

Virágok alatt megpihentem,
Szirmaikkal meghintettek.

Könnyű lett szívem, mint szavaik,
Szél sodorta utamba "szárnyaik".

Csend volt, csak a fák susogtak,
Ágak cirógattak...

Kíváncsi víz

Ahova csak teheti, befolyik!

Varázslatok

Az emberek nem hisznek a varázslatban.
Túl lehangoltak, kedvetlenek, hitehagyottak hozzá.
Csak egy érdekes pillanatnak gondolják, attrakciónak.
Pedig nem mutatvány, nem is csak egy jelenés. Minden nap részese lehet bárki, minden órában, de akár minden percben.
Megkockáztatom, minden ember tud varázsolni!
De ez is olyan mint a szeretni tudás, sokan nem merik, úgy érzik sebezhetővé válnak általa...
Ami persze tévedés...

Szíved és eszed

Ne szídd a szívedet, ha siet, ha esztelenül, szertelenül cselekszik!
Ne légy szívtelen szívedhez, hisz csak "parancsot" követ, a saját parancsát!
Legközelebb segítséget kér az észtől, vagy hagyja, hogy az ész vegye át eleinte a szerepét.
Az ész nem tehet mást, mint belátja, hogy a szív az irányító, az úr.
A szív pedig érzi, mikor kell teljesen az észre hagyatkoznia.

Nem titok

A boldogság titka.... Te magad vagy!

Önbizalom kérdése

Akinek önbizalma van, az sosem gonoszkodik. A kettő kizárja egymást.
Nincs szüksége rá, hogy gonosz legyen, hiszen e nélkül is eléri a célját!

(a kép: Ciric Djordje oldal)

Teljes nyugalom

Dönteni csak nyugodt körülmények között lehet. Amikor elül minden harag, kétségbeesés, félelem.
Akkor látszik tisztán, világosan, hogy amit a zaklatottság óráiban, napjaiban, heteiben netán éveiben elhatároztunk, azt most, amikor minden csendes és nyugodt, még most is megtennénk-e.
Ha igen, akkor lépjünk, már nincs több dolgunk itt.
Ha nem, akkor csak erre vártunk, vágytunk, hogy végre rend legyen.

(a kép: En el rio... Jose Luis Casti)

A gomb

Amikor kabátról, blúzról, nadrágról leesett gombot szeretnénk pótolni, sosem találunk megfelelőt, pedig átkutatjuk a saját és az örökölt varródobozok mélyét is!
De számtalan gomb van birtokunkban, legtöbbször olyan gombok, amiknek párja alig akad, vagy már azt sem tudjuk, milyen ruhadarab tartozéka volt valamikor.
Minden divatnak megvan a maga gombja, így szinte minden gomb arról a korról is "beszél", amikor készítették.
Annyi változat van belőle. Hihetetlen, de a kreativitás egy gombban is kifejezésre juttatható!
A lényeg, rögzíthető legyen és "anyagkímélő".

(a kép: Női kreativitás oldal)

365 ünnepnap

"Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan
őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre."
(József Attila)

Minden napunk legyen ünnep!
Azért, hogy minden nap ünneplőbe öltöztethessük a lelkünket!

(a kép: Angyalsziget az Új Földért: Egy Lélek)

Egymás szemében

Megint itt vagyok életem tanuja!
Örömeim látnoka, bánataim hallgatója.
Könnyű szívemről, miért daloljak Neked?
Hisz hallod!
Csak bánatommal kereslek fel, nehéz szívem alig ér ide,
Máris csordul a könny, hogy könnyítsen.

Köszönöm hallgatásod, igaz barát!

¨˝˝˝˝˝˝˝˝˝˝˝˝¨

Tündöklő fénykorong!
Mikor mesélsz magadról?
Hol a szerelmed, mi a bánatod?
Beszélj, és én hallgatom!

A lényeg

Kiragadva a pillanat
Keretbe foglalva
Se előszó
Se utóhang...

A kép
Az érzés
A hely
A szél
Az illat.
Az emlék.

(a kép: Il lago del Silenzio è Poesia)

Csak egy villanás

Egy villanás,
Hangtalan suhanás.

Itt voltam, elmentem,
Magad sem hiszed.

Hiány marad,
Megfoghatatlan érzés.

Keresed, mi lehetett,
Korábban minden egész volt.

(a kép: Tomohide Ikeya)

Az Egyenlítőn

Csak egy perc,
Csak itt
Ömlik a fény,
Mely csak függőleges.

Kivágva a sugártömeg.
Látható oszlop.
Bevilágítva minden,
Mintha a Nap lenne idebent!

(a kép: Life and art - Antico Egitto )

A logika

Mindenben van logika, nem kell keresnünk.
Viszont ismernünk kell a másikat ahhoz, hogy a tetteinek, szavainak logikája felfedje magát.
Olyan is van, amikor a szavak, tettek mutatják meg, milyen az ember.

Tisztelet

A fiatal fák tisztelete.

(a kép: BEAUTIFUL PLANET EARTH oldal)

Fény vagyok

(Gretazusnak szeretettel)

Egy vagyok a fénnyel.
Onnan érkeztem,
Odatérek vissza!

Időtlenül

Minden szép,
Minden csók,
Minden mozdulat,
Minden vágy,
Minden szó
Pillanatba fagyasztva, mozdulatlan.

Így marad szép,
Így marad sértetlen
Így nem fáj,
Így időtlen,
Így örök minta,
Milyen legyen újra, ha újra itt vagy.

(a kép: 3dfirstaid visual architecture oldal)

Szállunk, repülünk...

Fölkapom lelkedet, együtt suhanunk, repülünk az égben,
Felhők alatt, felett, majd megfürdünk a fényben!
Forgunk, bukfencezünk, nagyokat kacagunk!
Oly könnyű minden, oly könnyed minden!
Látom, feltöltődtél, visszaviszlek,
Testedbe visszafekszel.
Elégedett és nyugodt vagy.
Még megsimítom lelked.
Már alszol.
Nem zavarva álmod, hangtalanul tovasiklom.

Ritka pillanat

(egy hasonló képhez írtam...)

RITKA PILLANAT

Ilyenkor van nyitva az álomvilág kapuja!!!
A pillanat örökkévalóságában megfoghatatlan.
Átlépve e kaput kiválasztottként titkot látsz,
A megfoghatatlan valóságot, az elképzelhetetlent.
Majd visszatérsz, mikor nem várod,
Eltűnik álomvilágod.

Lelkemből

Lelkem virágos ablakából tekintek Rád.
Látom, még mindig haragszol rám.
Büntetsz, miközben magadat bántod.
Büntetésed célhoz nem ér, hisz okát sem tudom.

Ablakom átlátszó, virágaim rajta élénk színekben pompáznak.
Napfénye csillog rajta, világlik át a színekkel játszva.
Bárhogy is, magadat fosztod meg e látványától!

(a kép: Home made CRAFT - Bohem Style)

Egyetlen kőszikla maradt...

"S mikor völgyünkre tört az áradat.
S már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen.
Egyetlen kőszikla megmaradt,
Egyetlen tornyon sziklaszál: az Isten."
(Áprily Lajos: Menedék)

Hívhatjuk Istennek, Teremtőnek ha megfoghatónak szeretnénk tudni.
De igazából a rezgésünk válik olyan minőségűvé amikor ennyire erős a hitünk, hogy a rezgéssel érjük el azt az állapotot, ami ahhoz kell, hogy túléljük a legnehezebb pillanatokat.
Mintha ezzel a rezgéssel teremtenénk meg saját erőnket, élni-akarásunkat. Mert ez a fajta rezgés van legközelebb a Teremtő, az Isten rezgéséhez.

Az Idő

Szívünk dobogása az idő. Egy dobbanás, egy időszelet.

A gyémánt

Egyes szén darab nem tehet semmit. Semmit az ellen, hogy hatalmas nyomás hatására a földben gyémánttá változzék.
Egyes emberek szintén nagy nyomást viselnek el és közben gyémánttá nemesednek. Az idők folyamán ez a nyers gyémánt csiszolódik, formálódik. Végül egy csodás csillogású ékkő lesz belőle.
Az ilyen ember nincs is tisztában azzal, hogy ő egy gyémánt!

Ó Szerelem!

Szerelmem rózsája
Tüze égeti szívem,
Lelkem dobogtatja.

Forrósága átjárja testem,
Arcomra mosolyt varázsol,
Lángot vet bennem.

Ó Szerelem!
Ne hagyj el sosem!
Édes fájdalmad ad örök életet nekem!

Küldetésünk

Mindegyikünk küldetést visz véghez az életében, az életével.
Mindenkié fontos!
Csak néhányunké látványosra sikeredik!!!
A többieké nem.
De attól még ugyanolyan fontos és meghatározó az egész emberiség számára minden egyes küldetés!

(a kép: Angel oldal - Soo Woods)

Madártoll lelkünk

Ez a közel 30 cm-es fehér madártoll, mint a Lelkünk jelenik meg ebben a "mutatványban".

A cél, hogy mindig egyensúlyban maradjon. Itt is és az életünkben is.
Ahogy a faágak egymásra "támasztva", egymás súlypontjánál megtartva, úgy telik életünk.

Életünk napjai, helyzetei...
De a Lélek, a toll mozdulatlan...

Amikor a "levélváz" utolsó darabja is a "helyére" kerül, akkor a fejére helyezi az egyensúly művésznő.
Körbefordul vele. Mintha megmutatná, ez az életem...

Aztán a legnagyobb nyeles ágat felállítja, és a végére helyezi a vázat, végén a még mindig mozdulatlan madártollal.

Mint egy szobor. A hölgy "magára" hagyja művét. Miután végzett (az életével), az eddigi munkája magában is "megáll".

Oly tökéletes az egyensúly. Oly kerek a mű, hogy tetteit dicséri.
Egy ilyen "történetet", életünk történetét magunk után hagyni, ez lenne a cél!
...

És még mindig az a könnyű, még mindig mozdulatlan toll tartja az egészet egyben.
Pedig a toll súlya annyi lehet, mint a Lelkünkké...
És mégis! Ezért van minden!
Amint elvesszük, értelmetlenné válik az egész.
Széthullik, mintha sosem tartoztak volna össze, mintha nem lett volna az ágak között az ok okozati összefüggés.