2014. június 5., csütörtök

Rávetem világom

Arcomon barázdák,
Belül titok vagyok.

Szemem csukva,
Világom védve.

Szám zárva,
Gondolataim ismeretlenek.

Érzékelem, mi kint van,
Ami vár, ami sodorni akar,
Átalakítani, bántani,
Uralkodni rajtam.

Alig várja, hogy végre szemem nyissam...

De amint rávetem világom,
Elkotródik a sötét, és kisüt a Nap....


(a kép: Caroline HuwArt oldalról)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése