Úttalanul

A napsugár megtalál árnyékok között,
Pedig nem akarom, hogy lássa...

A szél óvatos, csak játszik velem,
Pedig nem szeretném, hogy hallja...

A rózsa felém fordulva illatoz,
Pedig nem akarom, hogy érezze...

A fa ágát lehajtja, levelével megérint,
Pedig nem szeretném, hogy tudja...
Bánatom.

Mennyire szeretnék,
Hogy velük legyek
Újra
Jelen, mint máskor...
Lássam, ami másnak láthatatlan.

(a kép: Igor Zenin)