Lepke

Ember!
Te építetted,
Mégis elfeledted
Templomod,
Templomom.

Gondos tervezés,
Számtalan óra,
Sok-sok ember,
Kőfaragó, lakatos,
Üvegműves, asztalos...
Munkája omlik semmibe.

Már az eszme sem fontos,
Ami nemrég létszükséglet volt,
És törvény.

Az elhagyott templomod lelke én vagyok.
Rozsdás vasából, kitört ablakaiból
Öltöttem alakot,
Hogy megkeresselek,
Hívjalak,
Jelezzem,
Még vagyok!

(a kép: Just a smidge of this and that oldalról)