Hány álmatlan éjszaka!
Hány átsírt óra!
Mennyi bántás, árulás!
Mennyi sértés, gáncs!
De kék Ékkövem fénye
Nem halványul, nem tompul,
Ereje, mint régen!
El sem rejtem,
Láthatod, világit nappal is este is!
Meg sem érzi bántásod, árulásod!
Meg sem látszik fényén sértésed, gáncsod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése