Tervek

Évekre előre készül.
20-30 éves tervek.
Rendszerint két személyre szólnak...
Mivel sokszor az alapok nem valósak, nem megfelelőek. Így maga a terv lesz az alap (is).
Pont ezért a repedések elég korán mutatkoznak. Események történnek... Bekopognak az ajtón, benéznek az ablakon...
Nem kapnak figyelmet, hiszen nem veszélyesek. Áthidalhatóak, eltitkolhatóak, kivédhetőek. És a terv a fontos! Csak az, mert olyan jól kitalált, olyan rendezett, olyan elfogadott!
Tehát figyelmen kívül hagyjuk a jeleket addig, míg egyszer csak berobban a falon keresztül. Teljesen váratlanul! És olyan hihetetlenül! (Mert ilyen nem lehet!)
Majd összedől a ház, a terv! Persze lehet gyorsan dúcolni, ne omoljon össze (azonnal)! Hiszen a tervnek működnie kell, létkérdés!
De minden nap látni az alátámasztásokat. Ráébredni, hogy mégsem a mi életünkhöz, egyéniségünkhöz való, bárhogy szerettük volna. Mivel az alapja sem a "miénk".
Lehet újra tervezni, már a valós alapokra. Lehet... Mindent lehet!
De még mindig szükséges a "régi" terv? Még mindig olyan fontos, annyira hiszünk benne mindazok után?

Lehet, nem lesz egyszerű az új terv szerint élni. De legalább igaz lesz, és a mi életünkhöz való!