Egy Pad

Mindig elfoglalt vagyok.
Hol az emberek, hol a madarak, a hó vagy az eső tölti ki időm.
A fa is rám, körém ejti lombját.
Leveleinek árnyéka siklik rajtam végig.

Macskák kergetőznek lábam körül, hozzám dörgölőznek.
Kutyák érdeklődnek, szimatolnak, ...
Mókusok is járnak erre, olyan fügék, alig veszem észre!

Van nénike, aki újságot borít rám, arra ül.
Van aki megsimogat, majd megnézi tenyerét, aztán furcsa arcot vág...
Páran a támlámra ülnek. Nekem támaszkodnak, rám könyökölnek.
Amint pár csepp víz hull fentről, máris felugrálnak, elsietnek!

Esznek, isznak, beszélgetnek, telefonálnak, olvasnak, írnak, játszanak, kacagnak, álmodoznak, sóhajtoznak, sírnak, veszekednek, ölelkeznek, csókolóznak, alszanak...
És mind ehhez kellek én, egy pad!